Mennyit nyert a Közgép 2013-ban?

2014 tavaszán több online portál is megpróbálta megbecsülni a Közgép 2013-ban nyert közbeszerzéseinek összegét. A négy forrás (Portfolio.hu, Átlátszó, K-Monitor, Hír24) négy különböző eredményre jutott, a legnagyobb és legkisebb becslés között 170 milliárd forint eltérés volt. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ekkora különbségek vannak nyilvános adatok összegzésekor? Az Átlátszó és K-Monitor becsléseit hasonlítjuk össze az időközben a CRCB által fejlesztett www.kozpenzkereso.eu adataival, és arra keressük a választ, hogy miért becsült az Átlátszó 431 milliárd, a www.kozpenzkereso.eu 364 millárd, a K-Monitor pedig 358 millárd forintot, ahogyan az ábrán is látható. A mellékelt rövid elemzésből kiderül, hogy ennek kizárólag az eredeti adatbázis hiányosságaira visszavezethető technikai okai vannak. Az ajánlatkérők nem mindig tesznek eleget a jogszabályoknak, például az EU Hivatalos Lapjában megjelentetett közbeszerzési pályázatok eredményei nem jelennek meg ismételten a Közbeszerzési Értesítőben is, ahogy az elő van írva, így az ismétléseket nem lehet kiszűrni automatikusan. A közbeszerzések nyerteseit nem minden hirdetményben ugyanott tüntetik fel, a pályázó konzorciumok egy-egy tagját egyedi azonosító híján nehéz megtalálni az adatbázisban, ráadásul a nevek gyakori elírása csak nehezíti a helyzetet. Ha minden adat rendezetten és egységesen elérhető lenne letölthető formában a Közbeszerzési Adatbázisban, akkor ilyen problémák nem fordulnának elő. A közbeszerzési szerződések közzétételénél a jobb minőségű adatok, és a hatályos törvények betartásának kikényszerítése elsőrendű feltételek abban, hogy növekedjenek az állampolgárok lehetőségei az állam elszámoltathatóságában.

Az autópálya építésre vonatkozó közbeszerzések korrupciós kockázatainak alakulása Magyarországon 2009-2012 között

Az autópálya építés általában nagy volumenű beruházást jelent, amelyeknél, ha közbeszerzési eljárás keretében történik a beruházás megvalósítása, nagy összegű beszerzésre írnak ki közbeszerzést. Azt a MaKAB elemzéséből tudjuk, hogy a nagyobb közbeszerzési értékhez magasabb korrupciós kockázat társul. (Lásd: Az atomerőmű beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II. esetében. 34. oldal) . Érdekes lenne azonban megnézni egy-egy részpiacot is, hogy ezeken a közbeszerzések milyen korrupciós kockázatok mellett bonyolódnak le? És milyen tendencia figyelhető meg 2009-2012 között? A 3. ábra ezekre a kérdésekre válaszol. Az autópálya-építéssel, karbantartással, üzemeltetéssel kapcsolatos közbeszerzési szerződések (264 közbeszerzés) éves átlagos korrupciós kockázati szintjét láthatjuk az ábrán. A CRI megoszlásából tudjuk, hogy a 0.2 feletti értékek közepes kockázatot jelentenek, a 0.27 felettiek pedig már magas szintnek számítanak. Ezek szerint az autópálya építéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos közbeszerzések közepes és magas korrupciós kockázatok mellett valósultak meg 2009-2012 között. Azt is láthatjuk, hogy e négy évet a korrupciós kockázatok növekvő tendenciájával jellemezhetjük. 2012-ben a korrupciós kockázatok már eléggé magas, közel 0.3-as átlagos szintre ugrottak.

Politikai favoritizmus érvényesülése a magyar közbeszerzésekben - 2009-2011. 2009-ben és 2011-ben legnagyobb részesedésű nyertesek közbeszerzési piaci részesedésének alakulása 2009-2011 között

Érvényesülnek-e a közbeszerzésekről való döntésekben tisztán politikai szempontok? Nagyobb esélye van-e a kormányzó párthoz közelálló cégeknek arra, hogy megnyerjenek egy közbeszerzést pusztán azért mert közel állnak a kormányzathoz? E kérdések megválaszolása az egyik legnagyobb kihívás a magyar közgazdaságtan és szociológia számára. Az ábra ehhez szolgál empirikus adalékkal. Az ábrán a piros vonal a 2009-ben legnagyobbnak számító, a közbeszerzéseknek összesen 25-30%-át lefedő 30 cég piaci részesedését mutatja, míg a másik, a narancssárga vonal a 2011-ben legnagyobbnak számító 30 cég piaci részesedését mutatja félévente. Az ábra a két csoportban lévő 30-30 cég piaci részesedését mutatja. Ez alapján világosan látszik, hogy a közbeszerzési piac legnagyobb vállalatainak piaci részesedése drasztikusan változott a kormányváltás után. Látjuk, hogy kormányváltás után drasztikus váltás következik be a két cégcsoport piaci részesedésében, az egyiké mintegy 20%-ot esett, míg a másiké ugyanennyit nőtt. Hasonló „politikai váltógazdaságot” figyelhetünk meg külön-külön egyes részpiacokon is, például a közbeszerzések mintegy 50%-át kitevő építőipari beszerzések piacán. Ezek szerint a kormányváltás nyomán az mszp érában nagy nyertesnek számítók piaci részesedésének drasztikus csökkenését a kormányváltás után a fidesz-közeli cégek piaci részesedésének nagyarányú növekedése kísérte. Véleményünk szerint ez a politikai favoritizmus érvényesülésére utal a magyar közbeszerzések piacán. A kérdést is elemző tanulmány magyar nyelven elérhető itt, az angol nyelvű átdolgozott és bővített változata pedig itt. A grafikon megjelent az Index 2013-as „Az év legjobb grafikonjai” válogatásában. Magyar közbeszerzések és cégek politikai kapcsolatainak adatait vizsgálva, hosszabb időszakot áttekintve, a fentiekkel megegyező eredményre jutottak a defacto blog szerzői is.

A közbeszerzési korrupció koncentráltsága 2010 előtt (a) és után (b)

Nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan változott a magas korrupciós kockázatok mellett megvalósuló közbeszerzésekben részt vevő szervezetek (ajánlatkérők és nyertesek) közötti kapcsolatháló a 2010-es kormányváltás előtti helyzethez képest. Ez fényt vet arra is, hogy hogyan változhatott a korrupciós hálózat? A kormányváltás nyomán módosult-e a szereplők közötti kapcsolatok mintázata? A kozpenzkereso.eu mögött lévő adatbázis (MaKAB) módot ad ennek a kérdésnek a megválaszolására. Az 1. ábrán a legmagasabb korrupciós kockázatokkal rendelkező szervezetek (ajánlatkérők és nyertesek) közötti kapcsolatok hálózatait ábrázoljuk. Az ábra bal oldalán (a) az 2010-es kormányváltás előtti helyzetet mutatja, az ábra jobb oldala (b) pedig a kormányváltás utánit.

Az egyes pontok az ajánlatkérőket és a nyertes vállalatokat jelölik, míg a köztük levő vonalak az egyes közbeszerzési eljárások során megkötött szerződéseket jelzik. Minél nagyobb egy pont annál több pénzt fizetett ki, vagy nyert a közbeszerzések során az adott időszak alatt. Az ábrán csak azokat a szereplőket mutatjuk be, amelyek szinte mindig magas korrupciós kockázatú közbeszerzésekben vettek részt (akár mint ajánlatkérő, akár mint nyertes). Az ábrán azt látjuk, hogy a kormányváltás után a mindig magas korrupciós kockázatú közbeszerzésekkel jellemezhető szereplők (az ábrán a fekete pontok) kevesebb közbeszerzésben vettek részt, másrészt a részben korrupt intézményekhez (ezeket az ábrán piros pontok jelzik) több közbeszerzés kötődik, mint korábban. Eközben az ábrán tisztán megfigyelhető, hogy a hálózat centralizáltsága erőteljesen nőtt a kormányváltás után. Míg a 2010 előtt a magas korrupciós kockázatú szereplők gráfja lazább volt, és több alcsoport (algráf) csal lazábban kapcsolódott a központi maghoz, addig a 2010-es kormányváltás után a korábbinál centralizáltabbá válhatott a közbeszerzési korrupció Magyarországon. A témával foglalkozó elérhető a CRCB honlapján. A kérdésről magyar nyelven lehet még olvasni a portfolio.hu-n itt és itt, illetve tágabb kontextusban angol nyelven itt és itt.